Egészségügy, Koronavírus

Hogy tűnthetet el 4000 adat?

A kormány továbbra sem közli a Fővárosi Önkormányzattal, hogy Budapesten hány fertőzött van. A Főpolgármester úgy gondolja, szándékosság lehet mögötte. Erről Facebook oldalán is beszámolt. 

Ma sem adott választ az operatív törzs arra, megkapjuk-e végre a kormánytól a Budapestre vonatkozó fertőzöttségi adatokat. Pedig ezekre egyre nagyobb a szükség, a város újranyitásának tervezése miatt, de azért is, mert szaporodnak az ellentmondások, egyre több a tisztáznivaló.

Ma például, szokásától eltérően, az operatív törzs nem közölte, hányan vannak kórházban, és hányan lélegeztetőgépen. Miért maradt ki ez az adat? Nagyon fontos lenne tudni aztán, miért tűnt el közel négyezer adat egyik napról a másikra a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapjáról? Igaz-e a feltételezés, hogy az eltűnt adatok alapján már március elején nagyobb arányú lehetett a fertőzés? És vajon hol volt jelen a járvány? Nagyon fontos lenne látni az adatokat olyan bontásban, hogy hány „lakossági” és hány intézményi, vagyis elsősorban kórházi fertőzést regisztráltak. Ezzel függ össze, hogy ha a kormány nem is, a magánszolgáltatók adtak adatokat a sajtónak. Ebből kiderül, hogy a megbízhatónak tekintett PCR-tesztekből mintegy 1800-at végeztek, ennek 0,3 százaléka lett pozitív. Tudom, ez nem tekinthető reprezentatívnak, de tanulságosnak igen. Hiszen ez is azt a gyanút erősíti: a járvány elsősorban a kórházakban és a kórházakból fertőz.
És ha ez így van, akkor lehet-e tagadni azt, hogy elképesztő felelőtlenség volt a fővárosi kormányhivatal részéről megtiltani, „felesleges költségnek” minősíteni a kórházból kikerülő betegek tesztelését.
A budapestieknek, akik eddig tiszteletreméltó belátással tartották magukat a korlátozó intézkedésekhez, jár a magyarázat, jár a tisztánlátás. És járnak az adatok, amelyeket a kormánytól kérünk. És kérni, követelni fogjuk újra meg újra, amíg meg nem kapjuk

Ha érdekesnek találtad, írd meg véleményed