Ritka pillanat a magyar közéletben, amikor egy részvételi folyamat nemcsak látványos kísérlet marad, hanem konkrét döntésekbe és vállalásokba torkollik. A II. kerületben most ez történt.
Örsi Gergely közösségi oldalán jelentette be: a képviselőtestület elfogadta az első női közösségi gyűlés valamennyi javaslatát, és az önkormányzat ezek mentén alakítja tovább városfejlesztési és szolgáltatásfejlesztési gyakorlatát.
Nem szimbolikus gesztusról, hanem intézményesített részvételről van szó – olyan folyamatról, amely tudatosan illeszkedik a nemzetközi deliberatív demokrácia gyakorlatához.
Véletlenszerű kiválasztás, valódi részvétel
A női közösségi gyűlés munkája 2025-ben öt hétvégi napon át zajlott, és 46 II. kerületi nő vett részt benne. A résztvevőket kétlépcsős, véletlenszerű kiválasztással választották ki, kifejezetten azért, hogy ne az aktívabb, hangosabb csoportok domináljanak, hanem a kerület társadalmi sokszínűsége jelenjen meg.
A folyamatot több mint egy tucat szakértő és tíz facilitátor segítette, az ismeretszerzéstől a közös mérlegelésig. A munka végén a résztvevők titkos szavazással összesen 16 részletes javaslatot fogadtak el.
Ahogy a polgármester fogalmaz: a cél nem az volt, hogy „véleményeket gyűjtsenek”, hanem hogy megalapozott döntési javaslatok szülessenek.
Mire van szükségük a nőknek – és rajtuk keresztül mindenkinek?
A közösségi gyűlés két nagy kérdés köré szerveződött.
Az egyik az önkormányzati szolgáltatások világa volt:
„Milyen szolgáltatásokra van szükség ahhoz, hogy a különböző élethelyzetekben élő nők – és a körülöttük élők – valódi támogatást kapjanak a mindennapokban?”
A másik a közterek használata:
„Milyen tapasztalataik vannak a nőknek a kerületi közterekről, és hogyan lehet ezeket női szempontok érvényesítésével javítani?”
A válaszok nem elvont elméletek, hanem nagyon is gyakorlati javaslatok lettek.
A javaslatok: szolgáltatás, közösség, biztonság
A 16 elfogadott pont között szerepel többek között
– önkéntesprogram és önkéntesplatform létrehozása,
– nőtanács, azaz női tanácsadó testület felállítása,
– a mozgás- és sportolási lehetőségek bővítése,
– női mentális egészség központ alapítása,
– a nők munkavállalásának és vállalkozásának támogatása,
– a „Pótnagyi & pótunoka” program, amely generációkat köt össze,
– Közösségi Fonó,
– éjszakai gyermekfelügyelet,
– valamint a női szempontok következetes érvényesítése a közterületi fejlesztéseknél.
Külön hangsúlyt kapott a biztonság kérdése is. A közösségi gyűlés álláspontja szerint
a biztonságérzet nem kizárólag rendészeti kérdés,
hanem a térhasználat, a jelenlét, a világítás és az elérhető szolgáltatások együttes eredménye.
Ez a megközelítés élesen eltér a megszokott „több kamera, több járőr” logikától, és városminőségi kérdésként kezeli a biztonságot.
Elfogadva – és nem a fióknak
A lényeg azonban nem a felsorolás, hanem a döntés.
A II. kerület képviselőtestülete elfogadta a közösségi gyűlés javaslatait, és a polgármester vállalása szerint az önkormányzat
„mindent megtesz azért, hogy megvalósítsuk azokat, illetve az ott született szempontokat és irányokat érvényesítsük a városfejlesztési és szolgáltatásfejlesztési gyakorlatban”.
Ez nem ígéret egy kampányposzt végén, hanem intézményi kötelezettségvállalás.
Több mint női ügy
A II. kerületi női közösségi gyűlés valójában nemcsak a nőkről szól.
Arról szól, hogy lehet-e az önkormányzati döntéshozatal lassabb, átgondoltabb, emberközelibb, és hogy a közpolitika nem kizárólag szakértői táblázatokból, hanem megélt tapasztalatokból is építkezhet.
Budán most nem hangzatos jelszavak születtek, hanem elfogadott javaslatok.
Ez pedig ritka – és ezért figyelemre méltó.
